Kenny Catastrophe

Kennyt még nagyon régen a fogorvosos videóján láttam először. Már akkor nagyon szimpatikusnak találtam. Utána később a mokkás videóját láttam, a fotózásról. Majd elkezdtem nézegetni a blogját, viszont még mindig rendszertelenül. Mikor rászántam magam, hogy na elolvasom a legelejétől az egészet, végig... Már késő volt... Már elkezdtem olvasni aztán már másnap nem tudtam felmenni az oldalára. Ekkor elkezdtem mindenhol képeket keresni, regisztráltam, hátha akkor beenged, de nem. Rékától kértem el a képeket, mivel tudtam hogy ő lementette amit tudott. Elküldött minden képet és akkor már valamennyire jobb volt. Youtube-on megnéztem minden videot amit találtam róla. De akkor is ott volt az a tudat, hogy nincs többé Kenny blog. Annak ellenére, hogy tudtam reménytelenül, de minden nap megpróbáltam több× is felmenni a blogjára. Mikor 1× nagy csodálkozásomra újra megnyitotta. Ekkor addig le nem jöttem az oldaláról amíg mindent el nem olvastam, meg nem néztem. Mikor legelőször láttam a fogorvosos videóban így kívülről egy nagyon értelmes, nyílt embernek láttam. Az értelmes természetesen még mindig megmaradt, viszont ahogy olvastam a blogját, észrevettem hogy elég zárkózott. Egy másik századba vágyik vissza.
A myspace-én pedig a kövekező fogott meg a legjobban:
I don't need anyone around me, I have no emotions. I took my heart out and put it into a little wooden box, slipped it under my bed, then threw the key away. However it doesn't mean that anyone can steal it.